7.rész-Az igazság

Sziasztok kedves olvasóim! Ha tetszik a blog és olvassátok,akkor iratkozzatok fel nyugodtan! :)
És van egy jó hírem:péntekenként fogom hozni a részeket.
Akkor jó olvasást a hetedik fejezethez!Remélem tetszeni fog. :D
Sandy



                                                          Hetedik fejezet

A lányok beértek a gimibe.
-De komolyan,mi történt tegnap? Mondd már el!-faggatta Bellát Rebecca türelmetlenül.
-Jól van na. Elmondom. Szóval,ott vol...
-Sziasztok! Milyen órátok lesz?
-Szia Nick! Nekünk töri.-szólt vidáman Rebecca.
-Szia-morogta Bella. Még mindig iszonyúan dühös volt Nickre,pedig most az a fiú állt előtte akibe beleszeretett,nem az,akivel tegnap találkozott.
-Na, menjünk beszélgetni-húzta el barátnőjét.
-Szi... Neked meg mi bajod van?-nézett Reb villámló szemekkel Bellára.
-Hallgass végig! A parkban vártam rá. Furcsán viselkedett,és megkérdezte,hogy járok-e vele.
-De jóó! És igent mondtál?
-Azt mondtam,hogy ,,nem tudom,most olyan fura vagy",mire megfenyegetett,hogy örökre eltüntet téged,ha nem járok vele,és eltüntetett egy parkban sétáló embert,így hát most járok vele!
-Ez nagyon durva! És hogy csinálta? Hogy jött ez az egész?
-Ezt én sem tudom!-mindketten elgondolkoztak. Talán olyan természetfeletti képességek is léteznek,amikről eddig fogalmuk sem volt.
-Még öt perc van a becsengetésig. Bemegyünk a terembe?-kérdezte Reb.
-Menjünk!-azzal elindultak az említett hely felé.
-Szia baby!-kacsintott Kevin Bellára,mire a lány levegő után kapott.
Rebecca a fiút bámulta,teljesen belé volt zúgva,Nick pedig olyan gyűlölettel nézett rá,mint aki a pillantásával ölni tudna.
-Olyan helyes-suttogta teljes mámorban úszva.
Nick hirtelen megfogta Bella csuklóját,és behúzta az egyik tanterembe,ahol senki sem volt.
-Hé, eressz el!-kiáltott rá dühösen a lány.
-Figyelj Bella! Azt az üzenetet nem én írtam,hogy gyere a parkba,mert a suliban hagytam a mobilom! Délután jöttem vissza érte.
Lehet,hogy nem fogod elhinni,amit mondok neked,de... más volt veled tegnap,valaki,aki felvette az alakom! Sikerült tegnap visszaemlékeznem,mivel ez veled történt.-Bella ezt a mondatot furcsállta,de aztán megkérdezte:
-Na és ki volt? Egyáltalán hogy vette fel az alakod?
-Kevin. Emlékszel amikor láttad azt a feketeséget a szememben?-Bella bólintott.
-És amikor eltüntettem az embert?-megint bólintott.
-Te is tudtad,hogy más voltam akkor,mivel Kevin sötét angyal,és ereje van,amivel meg tudja csinálni azokat,amiket láttál. Na most,ha felvette az alakom,akkor még az ő gonosz ereje működik!
És...téged akar megszerezni,hogy a fekete angyalok nyerjenek,és mindenkit gonosszá és alattomossá varázsoljanak.Te különleges vagy,mert angyali hatalmat örököltél a dédszüleidtől.
-Mármint...tudok varázsolni?
-Úgy igen,hogy manipulálni tudod az embereket,például hallgatnak rád,ha azt akarod. Képes vagy irányítani az akaraterőt. Kevin ezért akar átállítani a sötét oldalra,hogy a fehér angyalokkal tedd ezt. Ha átállsz,nekünk befellegzett!
-Azta-döbbent meg a lány.-Biztos hogy nem állok át az ő oldalukra! Várj,miért azt mondtad,hogy ,,nekünk"?-kíváncsiskodott.
-Én is őrangyal vagyok,fehér angyal. Pontosabban a te őrangyalod-mondta ki Nick.-Vigyáznom kell rád. Amit nem bánok-tette hozzá halkabban.
-És mi van a szüleiddel és Rebeccával? Ők is angyalok?-a lány láthatóan megdöbbent. Hirtelen kérdések hadserege zúdult rá.
-Nem,mert engem az igazi szüleim hoztak le a földre,amikor megszülettem,és az egészet úgy állították be,mintha a földi anyámtól születtem volna.- magyarázta a fiú. Bella a szájához kapta a kezét.
-Reb nem az igazi tesód?
-Gyakorlatilag nem,de úgy tekintek rá,mint az édestestvéremre. Nagyon szeretem ebből a szempontból.-mosolyodott el.
-Te vagy az őrangyalom? Akkor mindent tudsz rólam?
-Jól mondod.
-Akkor tudod a titkaimat,olvasol a gondolataimban és az életem nyitott könyv előtted?-Bella kezdett kétségbeesni.
-Igen-kuncogott Nick.-De a fejedbe nem látok bele, szóval ez miatt nem kell aggódnod. Ha lenne rá lehetőségem, akkor sem tenném.
-Te ki gentleman!-borzolta össze a fiú haját,mire ő elkapta a lány csuklóját és magához húzta.
 Közelebb húzódott hozzá és lágyan a fülébe súgta:
-Szeretlek.-a lánynak már nem volt ideje válaszolni,mert Nick ajkai az övéire tapadtak,s ő azonnal visszacsókolt. Lassan elhúzódtak egymástól,mire a srác egy ékszerdobozt húzott ki a zsebéből.
Bellában megszólaltak a vészcsengők. ,,Ugye nem akar feleségül venni? Még csak 16 vagyok!"-cikáztak agyában a gondolatok,de ez rögtön elmúlt,mikor látta,hogy a dobozban egy szépséges nyaklánc feküdt.A fehér arannyal bevont láncon középen egy tengerkék,szív alakú gyémánt volt,melynek szárnyai voltak,fölötte egy LOVE felirattal,ami kicsi kövekkel volt kirakva.
-Ez gyönyörű!-suttogta halkan.
-Tudtam,hogy tetszeni fog-mosolyodott el Nick,és feladta a lányra az ékszert.-Tudod mit,inkább te vagy gyönyörű!
-Köszönöm-pirult el a bóktól.
-Gyere,álljunk el az útból,jönnek órára-húzta arrébb Bellát,majd kimentek az iskolások tömegéből.
Láttak valakit futni a történelem terem felé.
-Siessünk,nehogy elkéssünk...megint!-szólt Bella.
-Jó ötlet!-nevetett a srác.