9.fejezet-Furcsa reggel

Sziasztok! Nagyon sajnálom a késést(megint),de moziban voltam,vásároltam,farsangom volt,szóval zsúfolt volt a hétvégém. Többet nem csinálok ilyet,megígérem!
Ha elolvastátok a részt,akkor írjátok meg a véleményeteket róla,akiknek meg nincs Google+ vagy Blogger fiókja,azok pedig pipáljanak,ha szeretnének. Köszi! :)
Jó olvasást kívánok!


                                                9.fejezet


-Hol van már Nick? Azt mondta,értem jön a kocsijával!-idegeskedett Bella.
-Nem tudom,drágám,de mindjárt nyolc óra,és el fogsz késni! Tedd el a reggelid-nyomta édesanyja a lánya kezébe a tízóraiját.
-Hát...igazad van. Nem akarok igazolatlant kapni-mondta kelletlenül a lány.-Szia anya!
-Szia Bella!-köszöntek el egymástól,majd Bella kiment az ajtón,s vajon kit látott! Kevint,aki egy fényes,fekete jaguár ajtajának támaszkodott.,,Tulajdonképpen egész helyes!"-gondolta,de gyorsan el is hessegette.,,Nem! Bella,neked Nick a fiúd,nem ez a tökfilkó!"  Ereiben megfagyott a vér. Megtorpant.
-Te meg mit keresel itt?-Kevin nem is válaszolt,csak az autóra mutatott.
-Nézd,milyen jól néz ki! Ma kaptam a szüleimtől. Nem akarsz vele furikázni a suliig?
-Nem!
-Miért?
-Mert...nem jó,hogy itt vagy. Nick jött volna értem,hogy együtt menjünk a gimibe! Fogadjunk,hogy megint a te kezedben van a dolog! Csináltál valamit!
-Á,nem volt nehéz,csak megkértem Rebeccát,ha már úgy oda van értem,hogy mondja meg neki,hogy mégis egyedül mész-vigyorgott pimaszul Kev.
-Miért nem szállsz le rólam?-kérdezte kétségbeesetten Bella.
-Szállj be,vagy el akarsz késni?-Bella elnézett a házuk felé. ,,Ha most visszamegyek,mit fog anyu szólni? Mondjam meg neki,hogy megint itt van Kevin,és csak ő tud elvinni,hogy ne késsek el.
Nem,busszal nem megyek! Sőt,gyalog sem! Kénytelen vagyok vele menni".Végül elindult az autóhoz.
Kevin kinyitotta az anyósüléshez tartozó ajtót,amit a lány egy mérges morgással köszönt meg.
Bella egy örökkévalóságnak érezte,míg odaértek.
A folyosón szótlanul ment el a fiú mellett,és belépett a tanterembe.
A néhány paddal arrébb ülő Nick rögtön szóba elegyedett vele.
-Miért nem akartál velem jönni?-kérdezte Nick szomorúan és egyben kíváncsian.
-Az az idióta Kevin Rebbel üzent neked,hogy nem kell értem menned. Pedig jó lett volna,de így csak délután találkozhatunk-sóhajtott boldogtalanul a lány.-Szóval ő hozott el,aminek egyáltalán nem örültem. De nem szóltam hozzá egy szót sem. Már elegem van belőle!-fakadt ki.
-Szétverem a pofáját!-sziszegte Nick. Szeme szikrákat szórt,mire Bella nyugtatólag átölelte.
Sóhajtott,és becsukta a szemét egy pillanatra. Mikor kinyitotta,már normális volt a tekintete.Majd megnyugodva így szólt:
-Jó lenne,ha nem akarná tönkretenni a kapcsolatunkat. Még átcsábít magához,és én azt nem bírnám ki!
-Ne aggódj,nem fog! Semmi és senki sem szakíthat el minket egymástól. Bízz bennem!
-Bízok benned. De te is bennem,ugye?
-Persze.Mindig is.-mosolyogtak egymásra.
Hirtelen melléjük ért Rebecca.
-Sziasztok,mizu?-tudakolta vidáman.-Amúgy miért egyedül akartál jönni,Bells?-kérdezte,mire elmondták,mi történt.
-Á,szóval becsapott!-kiáltott fel,majd elszontyolodva hozzátette:
-Miért csinált ilyet?-barátnője megsimította a vállát.
-Sajnos ő ilyen. Ne is törődj vele,lesznek majd mások is!
-Igazad van. De egykettőre nem tudom kitörölni a fejemből.
-Ehhez idő kell. De segíthetek!
-Hát persze hogy segítesz,hiszen a legjobb barátnőm vagy!-ölelték át egymást nevetve.