12.fejezet-Az ikrek

                                                12.fejezet 


Egy csapat lány és fiú sereglett Bella köré,mindegyikőjük a buliról akart valamit tudni.
A lány szórólapot osztott nekik,s közben igyekezett válaszolni:
-Igen,igen,te persze hogy eljöhetsz! Mi van? Nem,téged nem hívlak meg! Húzás! Ó,James! Várlak a bulira!
-Rebecca!-próbálta túlharsogni a tömeget.-A nyomiknak mondd már meg,hogy őket nem hívja senki!-az utóbb említett épp Jamest nézte. Elfordította tekintetét a fiúról és válaszolt barátnőjének.
-Oksi!-mondta jókedvűen. Ekkor a két új fiú lépett közéjük,és köszöntek nekik. Illetve köszöntek volna,ha hallotta volna bárki is. Bella észrevette őket,s elkiáltotta magát: -Csöndet!-erre a diákok elhallgattak,ő pedig mosolyogva fordult a srácok felé.                                                                              -Sziasztok! Szerdán bulit rendezek. Szeretnétek eljönni?
-Igen,persze!-válaszolt szintén mosollyal arcán Adam,míg testvére csak bólogatott. A lány észbe kapott,s felkuncogott.
-Bocsássatok meg,a nevem el is felejtettem mondani. Bella McNeel vagyok-húzta karjánál fogva maga mellé Rebet-ő pedig itt a barátnőm-nézett az utóbb említettre nyomatékosan,aki folytatta.-Rebecca vagyok. Rebecca Hudgens.
-Örülök,hogy találkoztunk.-nyújtották kezüket a fiúk,és a lányok kezet fogtak velük.
-Az én nevem Adam-mondta Adam. Aaron is megmondta nevét,és eltették a Bella bulijának részleteit tartalmazó lapot táskájukba. Rebecca megtörte a csendet.-Van valakinek még kérdése?-mindenki  elkezdett hangosan beszélni.-Egyszerre csak egy beszéljen!-kiabált,végül a zűrzavarnak a csengő megszólalása vetett véget.
A diákok tömege elhúzott a tantermek felé,a csajok is ezt tették. Angolórájuk volt,Nicket bent találták a tanteremben. Éppen a befejezetlen házi feladatával foglalatoskodott,és csak akkor nézett fel,mikor barátnője lehuppant a mellette lévő székre.
-Szia Bells! Sikerült szétosztani minden papírt,amit akartál?-kérdezgette kedvesen Bellát.
-Persze. Egy darab sem maradt. Csak a nyomikat nem hívtam meg,mindenki mást igen. És te is odaadtad a focicsapatnak a lapokat?
-Igen,még reggel.
-Eljönnek?-kíváncsiskodott,mire Nick elvigyorodott.
-Ki nem hagynák!-Bella arcán elégedett mosoly jelent meg.
-Helyes!


                   -------------------------------------------------------------------------
Az osztály már a sokadik kört futotta a suli tornatermében,a lányok szinte már vonszolták magukat a földön.
-Utálom a tesit-lehelte Melinda.
-Tudjuk Mels,tudjuk-sóhajtott fel April.
-GYERÜNK! FUTÁS VAN,LÁNYOK! MÉG CSAK 10 PERC TELT EL,BÍRNOTOK KELL!-kiabált
Mr.Markus,aki ezt a tantárgyat tanította.
-Nem értem. Először olyan kedves volt velünk,utána kezdett el ordítozni mindenért-panaszkodott Bree.
-És akkor kezdett megdolgoztatni minket ilyen keményen-egészítette ki Sandra.
-Szerintem ennek köze van ahhoz is,hogy nem ment a kötélmászás-gondolkozott Bella.
-Meg nekem a hátra bukfenc.
-Azért ez alap dolog,Monica -nézett a lányra értetlenül Reb.
-Most miért? Az nem is vészes. Nekem még a sima bukfenc sem sikerül!
-Látod Rihanna,ez is a lúzerség első jele-nézett rá Bells kedvességet színlelve,mire a többiek mind kiröhögték a tesiből nagyon rossz lányt és a hátra-bukfencet nem tudó barátnőjét,Monicát.
Öltözés közben,nagyjából sikerült kipihenniük a tesióra fáradalmait.
Nevetgélve és poénkodva léptek ki a suli épületéből. Bellának eszébe jutott egy ötlet,amit rögtön meg is osztott legjobb barátnőjével,aki támogatta. Sandra meghallotta,hogy mit beszél a két lány,és megkérdezte tőlük:
-Lányok,én is mehetek veletek? Én sem tudok semmit Aaronról és Adamról,jó lenne velük beszélgetni-esdeklően nézett felváltva Bellára és Rebeccára,akik összenéztek. Sandra látta az arcukon,hogy megérte kérlelni őket. Végül Bella szólalt meg először:
-Oké,jöhetsz. De nem égetsz le se minket,se magadat! Megértettük egymást?-hevesen bólogatni kezdett,amiről Rebnek önkéntelenül is az az autó végébe csavarozható,bólogatós fejű kutya jutott eszébe.
Szája széles vigyorra húzódott. Nick odament hozzájuk,és elmondták neki is az ötletüket.
-Láttad már őket?-kérdezte őt Bella.
-Igen,1 percen belül itt lesznek.-a kis csapat beszélgetéssel ütötte el azt a kis időt,míg meg nem jelentek azok,akikről szó volt.
-Csősztök!
-Helló!
-Van kedvetek és időtök ma 3-kor beülni valahová?-kezdte mondani Nick.
-Aha!-néztek csodálkozva a testvérek. Reb,látva arckifejezésüket,magyarázkodni kezdett:
-Gondoltuk,most hogy ide jöttetek,és újak vagytok,ezért szeretnénk jóban lenni veletek,meg beszélgetni.
-Ez kedves tőletek!-ekkor James sétált oda hozzájuk. Rebeccára mosolygott,mire ő jobban megnézte magának.,,Milyen magas! Hú...és milyen izmos...és...de szépek a szemei...Azta,hogy nem vettem eddig észre,milyen jó pasi ez a James!" A nagy elkalandozásban nem is vette észre,hogy hozzá szólnak. Megrázta fejét,hogy kiűzze e furcsa gondolatait fejéből,és Bella szórakozott hangjára figyelt.
-Na,csak hogy végre rám figyelsz!-dorgálta haragot színlelve.- Azt akartam mondani,hogy James is eljön velünk kajálni.
-Ó!-kapta fel fejét, arca felragyogott.-Ez remek!-mosolygott.
Eszébe jutott Kevin,aki hirtelen nem is tűnt számára olyan helyesnek. Aaronra nézett. Megállapította magában,hogy ő is elég jól néz ki,de Jamessel nem érhet fel. ,,Mi a fene van velem? Már megint más tetszik? Nem,nem és nem! Olyan furcsa a gondolat,hogy James és én...Na ne...Még a gondolatától is olyan fura érzésem van. Megpróbálok nem gondolni rá."


Sziasztok! Itt az újabb rész! Szerintem elég hosszú lett,ahhoz képest,amilyen hosszúságúakat írok.
Ha tetszett,kommenteljetek,pipáljatok és iratkozzatok fel a blogra! 
Egyébként ezt a részt Emesének,a legjobb barátnőmnek(és természetesen nektek,olvasóimnak ) írtam,ő tudni fogja,miért. Amint láttátok,most egy kis betekintést nyerhettetek Rebecca gondolatai közé. Ezentúl több ilyen rész lesz,mert így sokkal élvezhetőbb a történet.
Halihó!