2016. május 19., csütörtök

18.rész-Az első csók

Bella nyöszörögve nyitotta ki szemeit.Megpróbált felülni,sikerült is neki. -Mi a franc történt?-suttogta,miközben tekintetét körbejáratta a hálószobán és az ágyon,amin ült. Viszont nem tudott tovább mozdulni,mert kezei a franciaágy széléhez voltak kötözve. Lenézett magára,és megállapította,hogy az a ruha van rajta, amit...mikor is viselt?
A buli...Amikor felment a szobájába....
Emlékei kezdtek visszatérni.
,,Oké. Valószínűleg elraboltak. Ne essünk pánikba,csak nyugi! Kijutunk innen!"
Mélyeket lélegzett,és megpróbálta összeszedni gondolatait.
Megrángatta kezeit,de hiába,a kötelek szorításából nem tudott szabadulni.
Kétségbeesetten nézett körbe,kiutat keresve. A helyiségben még két éjjeliszekrényt és komódot látott.
Az ablakokon le volt húzva a redőny,így félhomály uralkodott a szobában.
Ettől függetlenül ízlésesen volt berendezve.Nem egy lepukkant,olcsó motel alvóhelyiségénék tűnt,inkább egy szállodáénak. Mégis félt,nem tudta,ki hozta ide,és mi vár rá.
Tekintetét a barna ajtóra vetette. Ekkor a kilincs megmozdult...
EKÖZBEN
Este,9 óra
Belláék háza
A zene szólt a teremben,sokan táncoltak. Csak Rebecca,Nick,Sandra,a két ikersrác és James állt tanácstalanul egy csoportba verődve.
-Bella egy órája elment. Meg kéne nézni,hogy hol van!-aggódott Becca.
-Nyugi-tette James a lány kezére a kezét-szerintem csak...készülődik...vagy elálmosodott,és pihen egy kicsit.
Nicknek rossz érzése támadt.Egy percnyi csönd után Reb megszólalt:
-Oké,én ezt nem bírom már tovább! Felmegyek,és megnézem a szobájában!-azzal elviharzott.
A többiek utána,majd egymásra néztek,és szinte egyszerre kiáltották:
-Várj,mi is megyünk!
Így elindultak megkeresni barátjukat.
Nick épp a hosszú csigalépcsőn ment felfelé, mikor beleütközött Kevinbe.
-Hová-hová ilyen sietősen?-állta el az utat Kev.
-Te meg mit keresel itt? Bella nem hívott meg,egyáltalán hogy jutottál be?-ahogy megkérdezte,már meg is válaszolta magában a kérdést:
-Ja,Sötét Angyal vagy...
-Bizony!-Nick gondolkozni kezdett.
-Na álljon meg a menet! Fogadjunk,hogy tudod,hol van Bella!
Kevin szenvtelenül vigyorgott.
-Nem mondok semmit!-Az Őrangyal erre elkapta a torkát:
-Tényleg nem mondasz semmit?-emelte el a földtől szerencsétlent,mire ő megrázta fejét. Nick egy óvatlan pillanatát kihasználva,minden erejét összeszedve hasba rúgta,amitől ő elvesztette egyensúját,és majdnem hátraesett,torkát pedig elengedte.A fekete angyal elővett egy injekciós tűt,és ellenfele irányába szúrt vele. De nem találta el,mert a jó angyal kieresztette szárnyait,és még időben felröppent.
Hihetetlen gyorsasággal Kevin felé száguldott,és kikapta kezéből a tűt.
Hirtelen nyakába szúrta,amitől elvesztette eszméletét.
Gyorsan otthagyta,és egy mélyet sóhajtva továbbindult.
15 perc múlva
A kis csapat Bella szobájában állt. Semelyikőjük sem találta barátjukat.
-Most mit tegyünk?-kérdezte Sandra szomorúan.
-Nem tudom-válaszolták egyhangúlag a többiek,ugyanolyan hangulatban.
-Tehát:ha Bellát elvitték,akkor az itt történt,mivel itt volt utoljára.-morfondírozott Adam.
Reb elkezdett járkálni,és tekintete megakadt valamin. Leguggolt,és felvette az ágy alól.
Aaron a lány telefonját ellenőrizte. Nem akart belenézni,de ez vészhelyzet volt,és volt egy olyan érzése,hogy talál valamit.
-Az micsoda,Rebecca?-kérdezte Nick.
-Ez? Hát,emlékszel arra,mikor kaptuk azokat a rózsákat? Én és Bells is kaptunk egy ilyen lapot.-James erre a mondatra felkapta a fejét.
-Bár az enyém rózsaszín volt,és nem fekete...
-Fekete?-a fiú gyanút fogott.
-Mutasd csak meg!-kérte. Húga odanyújtotta neki a tárgyat.
Egy másodpercig csönd lett.
Aztán Nick szemei kikerekedtek.
-Úristen.
-Mi az? Biztos valami hódolótól kapta. Ja,ti jártok,így már érthető.
A srác megrázta fejét.
-Nem,nem az. Ez a H betű a végén.
-H betű?-nézett oda egyszerre az ikerpár és Sandra. Ők és Nick is ugyanarra gondoltak.
-Csak nem...a fekete angyalok vezetője?  Neki is H-val kezdődik a neve!-mondták.
Nick kíváncsian nézte őket.
-Ezt honnan tudjátok?-ők egymásra néztek,majd...kiengedték fehér szárnyaikat.
A többiek meglepődtek,az Őrangyal pedig elmosolyodott.
-Ti is? Ez nagyon jó!
James megdöbbent.
,,Még több Fehér? Ez nagyon nem jó...jelentenem kell a Főnöknek."
-Viszont ha...ha Harry rabolta el...-nyögte ki nagy nehezen Sandy,de nem fejezte be a mondatot.
-Akkor jó nagy pácban van-fejezte be Aaron.-És találtam még valamit,ami sajnos ezt bizonyítja-azzal megmutatta a jegyzetet.
Nick lassan megszólalt:
-Mind tudjuk,hogy Styles milyen,és miket szokott csinálni az olyan lányokkal,mint Bella. Nem hagyhatjuk,hogy bármi baja essen,és meg kell mentenünk!-Sandra az arcába temette a kezét.
-Istenem,remélem nem lesz baj!
Szegény Bells...-ekkor Adam felvett egy rongyot az ablakpárkányról,és megmutatta nekik.
-Elkábították!-kiáltotta Reb.
A csapat teljesen le volt sújtva.
-Van rá mód, hogy megtaláljuk?-kérdezte a lány.
-Van. Mivel én vagyok az őrangyala,ha azt kívánja,hogy segítsek neki,akkor meg tudom találni. Be tudom azonosítani azt a helyet,ahol éppen tartózkodik.
-Ez remek! Akkor...már csak rád kell gondolnia.-örült Adam.
-Nincs valami gyorsabb mód? Mondjuk,megkeresni a pasas házát? Mert tuti,hogy ott van a barátnőm.-magyarázta Rebecca. Sandra  felsóhajtott.
-Először tudni kéne, hogy hol lakik. De nem tudjuk!
-Öö...srácok,nekem mennem kell. Megpróbálom megkeresni őt.-túrt a hajába James.A többiek elköszöntek tőle.
BELLA,EGY ISMERETLEN HELYEN
-Harry?-kiáltotta Bella döbbenten.
Igen,a szobába a göndör srác lépett be.
-Jól aludtál?-nézett rá szórakozottan.
-Nem! És mit keresek itt?-dühödött be a lány.
Harry nem válaszolt.Odament hozzá,s leült mellé,mire ő arrébb húzódott.
-Ugyan-hajolt az arcához-tegnap előtt egész jól megvoltunk. Most mi változott meg?
-Az,hogy egy idióta vagy! Te hoztál ide?
-Igen. De túl sok a kérdés!
-Én meg válaszokat akarok!-H unottan sóhajtott,majd hozzátette:
-Nem is hiszed,hány lánytól hallottam már ezeket.-Bells gyanakvóan fürkészte,majd megrázta a fejét.
-Szóval te lányokat rabolsz el? És ennek mi értelme? Azt viszont leszögezem,hogy velem nem játszadozhatsz!-sziszegte,miközben elszántan a fiú szemébe nézett.
-Ó,tehát te nem hagyod magad!-kacsintott rá.
-Hát nem!
-Az majd kiderül!-azzal otthagyta őt a  gondolataival.
,,Legalább Harry-t ismerem. Ha más khm...rabolt volna el,akkor azt megszívtam volna!Ő meg csak nem tenne rosszat..."-Bella elbizonytalanodott.Kis idő múlva elrablója lépett be a szobába,kezében egy frissen rendelt pizzával.
-Tessék, ezt neked hoztam.Gondoltam,éhes vagy!-tette le mellé a kaját.
-Öö. ..köszi,csak-intett fejével csuklójára,mire a göndörke eloldozta.
A lány el is vett egy szelet pizzát, és elkezdett enni.Harry ezt mosolyogva nyugtázta.
-Mindjárt jövök! -szólt.-Hozok valamit inni!
-Rendben-Bella így egyedül maradt a gondolataival.
,,Akkor most miért hozott ide? Talán ki akar nyírni? Olyan furcsán...kedves velem. Vagy az is lehet,hogy kicsit...bolond!"-erre a mondatra hangosan felnevetett.
,,Bár...nem...biztos nem az." -eszébe jutott még valami.
,,Akár meg is szökhetnék!" Villámgyorsan kipattant az ágyból. Fürkészően nézett körbe,egy kijáratot keresve.Ebben a pillanatban kinyílt az ajtó,és a lány gondolatainak ,,tárgya" jelent meg egy pohár vízzel a kezében. Szemöldökét felvonva nézett rá,majd megkérdezte:
-Csak nem szökni próbálsz?-Bella hátrálni kezdett.
-Ne-e-m-dadogta.Miközben hátrafelé lépegetett,háta a falnak ütközött.Bátorsága hirtelen elszállt.
A Göndörke elé lépett,és átadta neki a poharat:
-Inkább idd meg ezt.
Bella gyorsan felhajtotta a pohár tartalmát.Egészen szomjas volt,szóval jólesett neki a hideg víz.
Ennek ellenére szíve hevesen vert.A fiú,miután elvette tőle az innivalót,lerakta az éjjeliszekrényre.
Újra előtte termett,arcán kaján vigyor díszelgett.
-Hm...talán ezzel rábírlak,hogy maradj-azzal teljesen megszüntette a köztük lévő távolságot,s ajkait finoman nyomta Belláéhoz.
A lány a meglepettségtől még levegőt is elfelejtett venni.Mégis visszacsókolt,s jólesően lehunyta szemeit.Abban a pillanatban gondolkozni sem tudott,csak arra az isteni érzésre koncentrált.
Levegőhiány miatt Harry lassan eltávolodott tőle,ezzel megszakítva a csókot. Vigyorogva fürkészte Bells arcát,akire annyira hatással volt ez,hogy még mindig lehunyt szemmel dőlt a falnak.
-Hahó,édes,elaludtál?-suttogta H,és kuncogott.
Bellának végre leesett,és egyből kinyílt a szeme.
-Ezt mégis hogy gondoltad?-kiabálta,de közben elpirult. Mérges volt magára,amiért Harry ekkora hatást gyakorolt rá. És amiért azokat az ajkakat még mindig az övéin akarta érezni...
-Tudom,hogy mire gondolsz,de még magadnak sem mered bevallani,hogy az érzelmeid Nick iránt már nem léteznek.-a lány erre csak némán megrázta a fejét.
-Igenis szeretem!-ellenkezett,mire a fiú csak nevetett.
-És gyakorlatilag nem is ismerjük egymást,szóval....engem egy idegen ne smároljon le csak úgy!-tette hozzá.
-Neked mégis bejön ez az idegen-mutatott magára Hazza(újabb becenév,de jó,nem a történethez tartozik,bocsi,olvass tovább)-és vissza is csókoltad!-kacsintott.
Bella feladta. Rájött,hogyha ezzel az idiótával beszélget,soha nem lesz vége a csevegésüknek.
Sóhajtva ült le az ágyra,Göndörke pedig elgondolkozva követte példáját.Kis csend után megszólalt:
-Igaz,hogy én mindent tudok rólad,de te semmit sem tudsz rólam.Szóval,mire vagy kíváncsi?
Harry új haja. Csak hogy lássátok. Viszlát,hosszú,göndör tincsek!
(de szerintem baromi jól áll neki)


















1 megjegyzés:

  1. Bellának nem kellett volna hagynia magát, de az a csók... not bad. És igaz, hogy viszonylag kevés volt a James és Rebecca közti érintkezést, de nekem minden pennyt megért. Mondtam már, hogy imádom Jamest?

    VálaszTörlés